A téli sportokban leginkább az északi nemzetek tarolnak már a kezdetektől fogva. Mégis felcsillanhat előttünk a remény, hiszen a snowboard hatására a síelés is elindult egy lazább, vagányabb irányba, amit mindenki a magáévá tehet. No persze panaszra nekünk sincs okunk, hiszen az egyik téli sportágban már egy olimpiai arannyal mi is büszkélkedhetünk!
Északi összetett
Az északi összetett verseny sífutásból és síugrásból áll. A síugrást egy minimum 70 méteres sáncon kell lebonyolítani, míg a sífutás szabad stílusban történik. Mindkét szám esetében az adott sportág, tehát a síugrás és a sífutás szabályai a mérvadók. 1982-től már csapatversenyeket is rendeztek, kezdetben 3, majd 1995-től négy fős alakulatokkal. Az olimpián a 2010-es vancouveri játékok óta két egyéni, valamint egy csapatversenyt rendeznek. Mindkét egyéni versenyszámban 10 km-t futnak a versenyzők, a különbség a síugrásban van.
Az egyik esetben normál-, míg a másik versenyszámban nagysáncról ugranak a sportolók. A csapatversenyen mind a négy csapattag nagysáncról ugrik, majd 4×5 km-t futnak. Először mindig a síugrást rendezik meg. Az ott kapott pontokat átszámítják másodpercekre – 1 pont 4 másodpercet jelent. A sífutás rajtsorrendjét ezek a pontok adják: a legjobb versenyző indul elsőnek, és a többiek a pontokból kialakult időhátránnyal követik őt. Így tehát, a sífutásban elért sorrend az összetett verseny végeredménye is. Ezidáig csakis férfiak számára rendeztek versenyeket, azonban a következő, 2022-es pekingi téli olimpián már a nők is rajthoz állhatnak, számukra először 2017-ben rendeztek hivatalos versenyeket.
Freestyle
A síakrobatika, elterjedtebb nevén freestyle skiing, a snowbpard létrejöttének és gyorsan jött népszerűségének köszönhetően kezdett magának teret hódítani az 1970-es években. Olyannyira, hogy 1988-ban már bemutatásra került Calgary-ban a téli olimpián. 1992-től részét képezte a programnak a mogul versenyszám. Egy buckával ellátott pályán különböző figurákat kell bemutatnia a versenyzőnek, legalább két trükkös ugrással tarkítva.
Maga a lesiklási technika a pontszám 50 százalékát adja. Majd 1994-től aerialban – ugrás – is osztanak érmeket az ötkarikás versenyen. 55 méter nekifutás után, egy szinte derékszögű sáncról elugorva szaltóznak, pörögnek a versenyzők. 2010-ben a vancouver-i olimpián vezették be a skii cross versenyt a programba. Ennél a számnál különböző méretű és típusú kanyarokkal, mesterséges buckákkal tarkított pályán kell végigsiklaniuk a síelőknek.
2014-től pedig félcső – half-pipe – és slopestyle versenyeket is rendeznek mind a nők, mind pedig a férfiak számára. A félcső esetében, a snowboarddal megegyezően egy félcsőben csúsznak oda-vissza a versenyzők, miközben minél magasabbra igyekeznek ugrani, s közben trükköket bemutatni. A slopestyle pedig egy terep akadálypálya, ami buckákat, rámpákat, korlátokat és egyéb speciális akadályokat tartalmaz, melyek mindegyikén a lehető legtechnikásabban, legérdekesebben kell túljutni.
Rövidpályás gyorskorcsolya
A rövidpályás gyorskorcsolya a gyorskorcsolya egyik szakága. A versenyeket a jégkorong céljára használt jégpálya közepén, egy 111,12 méter hosszú, bójákkal jelölt, ovális alakú pályán rendezik. A sportág létrejötte az NHL-hez köthető, ugyanis a mérkőzések szüneteiben rendeztek először ilyen jellegű közönségszórakoztató versenyeket. 1992-ben, Albertville-ben vált hivatalos olimpiai számmá.
A gyorskorcsolyához képest a szabályozott pályaváltás itt hiányzik, a versenyzők egymást előzve próbálnak a legjobb pozícióba kerülni. Valamint a pálya sajátosságai miatt a gyorskorcsolyához képest jelentősen nagyobb a bukások száma, emiatt a bukósisak, sípcsont- és bokavédő, nyakvédő, valamint kesztyű használata kötelező. Az előfutamok során nem az időeredmény – mint a gyorskorcsolyában – hanem az adott futamban elért helyezés alapján jutnak tovább a versenyzők.
A rövidpályás gyorskorcsolya „no contact” sport, azaz a versenyzők nem érhetnek egymáshoz. Az ellenfelet kilökni, a hátulról érkező gyorsabb versenyzőt feltartani nem szabad. A rövidpályás gyorskorcsolyázás versenytávjai a férfiaknál, valamint a nőknél egyaránt 500, 1000 és 1500 méter, illetve a férfiváltó távja 5000, míg a női 3000 méter. A váltónál egy csapatban négy versenyző van, ebből egy a versenypályán, három a körön belül tartózkodik. A váltás a szabály szerint érintéssel történik. A gyakorlatban a leváltott versenyző hátulról meglökve ad lendületet a váltótársának. Nincs szabályozva, hogy egy csapattagnak milyen távot kell teljesítenie, csupán az, hogy mindenkinek kötelező legalább egy kört mennie, illetve az utolsó két körben már tilos váltani.
A rövidpályás gyorskorcsolyában, magyar szempontból, a téli olimpiák legsikeresebb sportágát köszönthetjük. A 2006-os torinói olimpián 1500 méteren Huszár Erika a 4., Knoch Viktor az 5. helyen végzett. Majd 2009-ben megszületett az első magyar Európa-bajnoki aranyérem, amit a Huszár Erika, Darázs Rózsa, Heidum Bernadett, Keszler Andrea összetételű női váltó ért el. 2016-ban a szöuli rövidpályás gyorskorcsolya világbajnokságon 1500 m-en a magyar Liu Shaoang ezüst, 500 m-en Liu Shaolin Sándor arany-, öccse bronzérmet szerzett.
2018-ban a phjongcshangi téli olimpián egy 4., két 5., és egy 6. helyezés mellett, a férfi rövidpályás gyorskorcsolya 5000 méteres váltójában, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor, Knoch Viktor és Burján Csaba aranyérmet nyertek új olimpiai rekordot felállítva. Ezzel pedig megszerezték Magyarország első téli olimpiai aranyérmét.
Fotó: NBC Olympics, newsela.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS