A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) 2007-, míg az Európai Úszószövetség (LEN) 2016 óta oszt pénzdíjakat a világ-, és Európa-bajnokságokon. A világkupa-sorozatokban már korábban megszokottá vált az érmesek anyagi elismerése, amitől jóval vonzóbbá vált a viadal a kiemelkedő úszók, és ezáltal a nézők számára is, ám az, hogy a vébéken, illetve kontinensbajnokságokon is pénzt tudnak keresni a legjobbak, minden szempontból pozitív előrelépésnek számít.
Az úszásban viszonylag későn került középpontba a pénzdíj. Annak ellenére, hogy a világkupákat már régóta elismerik anyagilag is, ha a korábbi díjak után kutatunk az interneten, meglepődve tapasztaljuk, hogy Hosszú Katinka érem-, és pénzhalmozása előtt, ebben a sportágban valamiért nem számított kiemelkedő hírnek, hogy mennyit kereshetnek az úszók egy-egy megmérettetésen.
A FINA jóvoltából 2007-ben a világbajnokságon az első három helyezett kapott pénzt az érem mellé, ami egészen 2013-ig tartott, mert Barcelonában már a versenyszámok első hat helyezettje is anyagi elismerésbe részesült. 2015 mindenképpen mérföldkőnek számít a vizes sportok világbajnokságán, mivel a nemzetközi szervezet amellett, hogy rekordösszeggel, 5,5 millió dollárral (1,573 milliárd forint) finanszírozta az eseményt, már az első nyolc helyezettet is díjazta (ebbe a nyíltvízi úszók, a mű- és toronyugrók, műúszók és vízilabdázók is beletartoztak). A nagymedencés úszók között 2 és fél millió dollárt osztottak szét, a dobogósok közül az első helyezettnek 20 ezer dollár (5,72 millió forint) járt, az ezüstérem 15 ezret, a bronz pedig 10 ezret ért. A negyedik 5 ezer dollárt, az ötödik 4, a hatodik 3, a hetedik 2 ezer, a nyolcadik pedig ezer dollárt vihetett haza. Mindezek mellett a rekorderek 30 ezer dollárt is hozzácsaphattak a díjhoz. A budapesti vb-re már nem növelte az anyagi támogatást a FINA, bár ez a kazanyi ugrást figyelembe véve egyáltalán nem meglepő, így a versenyzők ugyanolyan elismerésben részesültek 2017-ben, mint két évvel korábban.
A magyar csapat (nem csak az úszók) viszont többet keresett (290 ezer dollár), mint Kazanyban, még úgy is, hogy senkinek sem sikerült világrekordot felállítani. Az úszóknál 23 versenyző végzett anyagi elismeréssel járó helyen. A listát Hosszú Katinka vezette, aki hat számban döntőzött és világcsúcs nélkül is 67 600 dollárral (kb. 18 millió forint) lett gazdagabb. Az őt követő Cseh László 19 dollárt, a harmadik Milák Kristóf pedig 15 500 dollárt keresett a budapesti viadalon.
Az Európa-bajnokságok tekintetében nagy figyelmet kapott 2014-ben az a hír, mely szerint Berlin magyar dobogósait a honi szövetség 1500, 1000 és 500 dollárnak megfelelő összeggel jutalmazza. A LEN is kedvet kapott ehhez, mert két évvel később Paolo Barelli elnök bejelentette, hogy javult az európai szövetség anyagi helyzete, nőttek a bevételek, így a londoni kontinensviadalon 350 ezer eurót (108 millió forintot) osztanak szét, melyből 2000 (619 ezer forint) jut a győzteseknek, az ezüstérmesek 1500 (464 ezer forint), a bronzérmesek 1000 eurót (309 ezer forintot) vihetnek haza. A magyarok nagyon jól jöttek ki ebből a viadalból, hiszen az úszó versenyszámokban 10 arany, 4 ezüst és 5 bronzéremmel a tabella első helyén végeztek, és 31 ezer euróval tértek haza.
Idén Glasgow-ban is maradtak ezek a pénzdíjak, ráadásul a magyar csapat ugyan nem jobban, mint két éve, de szépen muzsikált, ezért a 6 arany, 4 ezüst és 2 bronzéremért összesen 20 ezer euró is társult a medáliák mellé. Rasovszky Kristóf nyíltvízi történelmi triplája (2 arany, 1 ezüst) 5500 eurót ért, Késely Ajna 2 ezüstje és egy 1 bronzérme 4000, Hosszú Katinka, Kapás Boglárka, Milák Kristóf, Verrasztó Dávid aranya pedig 2000 eurót hozott fejenként a magyaroknak.
Összességében elmondható, hogy – a megélhetés tekintetében – már nem csak a pénzdíjas versenyeken, olimpiákon van a hangsúly, hanem a vébék és Eb-k is hozzájárulnak ahhoz, hogy ebben a közkedvelt sportágban, naponta többször is megérje a hosszakat róni, az embert próbáló és közel sem látványos felkészülések során.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS