A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) már korábban eldöntötte, hogy 2026-tól kibővíti a világbajnokság mezőnyét 32-ről 48-ra. Ez felvetett néhány kérdést a világsajtóban, például, hogy ha már a 2018-as oroszországi tornán is akadt olyan válogatott, amely meg sem tudta közelíteni a többi csapatot, akkor mi történik ebben az esetben? Azonban nem csak a csapatok száma miatt lesz különleges a 2026-os Labdarúgó Világbajnokság.
Egy nappal a 2018-as vb előtt kihirdették, hogy 2026-ban, először a történelemben, három ország, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó együtt rendezheti az eseményt. A trión kívül még Marokkó volt esélyes házigazdának, de az afrikai ország immáron ötödik alkalommal (1994, 1998, 2006, 2010, 2026) is lemaradt a rendezési jogról. A triumvirátus mellett szólt, hogy már az USA (1994) és Mexikó (1970, 1986) is rendezett sikeres világbajnokságot, valamint nem kell új, pénznyelő létesítményeket felépíteni.
Azáltal, hogy 16 csapattal több lesz, megváltozik a lebonyolítás is, 16 csoportba sorsolják majd a válogatottakat, és 32-en is továbbjutnak a kieséses szakaszba. A 80 meccset 34 nap alatt játszanák le, így ez lehet az eddigi leghosszabb vébé. 60 találkozót rendeznének az Egyesült Államokban, Mexikó és Kanada pedig 10-10 mérkőzést kapna. Az viszont nagy kérdés, hogy vajon alanyi jogon mindhárom ország megkapja-e az automatikus részvételt, erről a FIFA később fog dönteni.
A házigazdák azt remélik, hogy az új lebonyolítás magasabb szintre emeli az eseményt – sport és üzleti szempontból is. A több csapat ugyanis több mérkőzést, több szurkolót és természetesen több profitot is hoz. Az előrejelzések szerint 14 milliárd dolláros összbevételre lehet számítani, amiből rekord összeget, 11 milliárd dollárt könyvelhet el magának a FIFA, míg a maradék 3 milliárd is egyedülállónak számít, eddig egyik rendezés során sem sikerült ilyen mértékű plusszal zárni a tornát.
Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a stadionok átlagos befogadóképessége 55 000 ember. A legkisebb létesítménybe (Toronto, BMO Field) is 45 000 ezren, a legnagyobba (Arlington, AT&T Stadium) pedig 92 467-en férnek be. Csak az eladott 5,8 millió jeggyel 2,5 milliárd dollár folyna be a kasszába, nem beszélve a szponzori pénzekről, valamint a média eladásokról, amik szintén rekord magas összegre rúghatnak.
Ahhoz, hogy megértsük, mennyire egyedülállóan magasak ezek a számok, elég megnézni az utóbbi két világbajnokságot (Brazília 2014, Oroszország 2018), vagy a 2022-es katari pályázatot. Mindhárom helyszínen olyan stadionok épültek, épülnek, amelyeket az esemény után nem tudnak kihasználni, így azok fenntartása óriási károkat okoz az országok gazdaságának. Amíg ők a „Megmutatjuk, milyen nagyszerűek vagyunk” elven dolgoztak, addig a 2026-os torna azt mutatja, hogyan lehet okosan kihasználni a meglévő stadionokat, és óriási hasznot elérni.
Fotók: NBC, InsideTheGames
Facebook
Twitter
YouTube
RSS