Laikus ember talán fel sem fogja, hogy mekkora dollár- és euró-hegyek mozdulnak meg a szövetségek, klubok és a tévétársaságok között egy-egy kiemelt esemény közvetítési jogaiért folytatott küzdelemben. Mert ez harc a javából…
A sport és a televíziózás már régóta közös csónakban evez, s mindkét fél számára előnyöket, bevételeket jelent. A világ első élő televíziós sportadását négy német városban láthatták a rajongók az 1936-os berlini nyári olimpiai játékokról, igaz, akkor még hangosfilmes technikával. Egy évvel később a BBC írt történelmet az első sportközvetítéssel, amely az Arsenal FC I és az Arsenal FC II összecsapását közvetítette. Magyarországon 1957-ben került sor az első kísérleti közvetítésre, Szepesi György, legendás rádiós riporter kommentálásával követhették figyelemmel a nézők egy tavaszi labdarúgó torna eseményeit. A nagy robbanást a televíziózás és a profi sport kapcsolatában az 1960-as római olimpia közvetítése hozta, amelyet 21 ország sugárzott és ebből 1,2 millió dollár televíziós jogdíj ütötte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság markát. Az 1984-es Los Angeles-i ötkarikás játékokat tekintjük azonban az első olyan olimpiának, amelyet üzleti szellemben rendeztek, hiszen többek között a 157 ország közvetítésekből 287 millió dollár folyt be a NOB számlájára. Azóta bőven milliárdok fölé kúszott ez a szám…
Amennyiben világszinten vizsgáljuk a sportközvetítések pénzdíjaiból befolyó összegeket, a listavezető kétségkívül a profi amerikai-futballbajnokság, vagyis az NFL. A televíziós társaságokkal kötött szerződésekből ugyanis, évente legalább 5 milliárd dollárral lesz gazdagabb a szervezet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Forbes felmérése szerint a megközelítőleg 1800 NFL-játékosnak a legutóbbi szezonban 6,4 milliárd dollár bért fizettek ki, akkor adódik a kérdés, hogy mennyiből gazdálkodnak évente? A szervezet bevételei nem titkosak, és ezek alapján a 13 milliárd dollárt is elérik a befolyó pénzösszegek, amelynek az említett 5 milliárd dollár csak egy részét képezi, mégis kihagyhatatlan ziccer az NFL-nek, hogy a bajnokság meccseit és a Super Bowlt a lehető legtöbb pénzért értékesítse. A tévétársaságoknak is megéri ezek szerint srófolni az árat, mert míg 1967-ben, az első Super Bowl közvetítése alatt 42 ezer dollárért lehetett reklámspothoz jutni, addig egy 30 másodperces spot 2017-ben például már 5 millió dollárra rúgott.
Az Európai Labdarúgó-szövetség sem visszafogott ebben a tekintetben, a Bajnokok Ligájában 2018-tól, az előző évhez képest 28 százalékos emelkedést vár a média- és marketingdíjak tekintetében. Az UEFA szezononként belőtte a 3,2 milliárd eurós bevételt, amely a sorozat elitklubjainak is kedvez, hiszen ebben az időszakban akár 100 millió eurót is kaphatnak a szervezettől.
Ezzel egy időben az európai topbajnokságok közvetítési díjai is folyamatosan nőnek. A listát az angol Premier League, amelynek jogaiból közel 2,1 milliárd euró folyik be, de nem panaszkodhat a spanyol La Liga sem 1,1 milliárd euróval, vagy a harmadik helyre befutó Serie A 1 milliárd euróval. A Bundesliga a 800 milliót sem érte el az előző idényben a médiabevételek terén, ám egy négyéves szerződésnek köszönhetően a 2017/18-as idénytől a német bajnokságba, szezononként 1,2 milliárd euró folyik be a közvetítésekért a Sky Germany és az Eurosport jóvoltából.
Amennyiben maradunk a labdarúgásnál itthon is legalább 7 százalékos növekedés tapasztalható a közvetítési jogok tekintetében, hiszen a Sportbiznisz összeállításából kiderül, hogy a köztévének évente 4 milliárd forintot is megér a magyar mérkőzések közvetítése. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kis híján 19 milliárd forintot fizet a Magyar Labdarúgó Szövetségnek, hogy a jogokat a 2020/2021-es idény végéig birtokolhassa, így 2012-től 2021-ig az MTVA, hozzávetőleg 32,5 milliárd forintot fog az MLSZ számlájára utalni. A megállapodásban szerepel a férfi és női válogatott mérkőzések, illetve a férfi A válogatott hazai barátságos mérkőzései, NB1 (női és férfi), NB2, NB3, Magyar Kupa (női és férfi), Szuper Kupa, futsal bajnoki és a válogatott meccsei, strandfoci és az elsőosztályú utánpótlás bajnokik. A szövetség ezeket az összegeket szétosztja a résztvevők között, melyből a legnagyobb arányban, hozzávetőleg 84 százalékban az NB1-es csapatok részesülnek.
Az egyéb honi sportágak és a televíziós jogdíjak kapcsolatának tekintetében, még a kiemeltnek számító kézilabda, kosárlabda, jégkorong és vízilabda sem éri el a labdarúgók helyzetét, igaz, egy BL-győztes Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapatának 1 milliárd forint feletti éves bevételét néhány top német klub is irigyli, ellenben a szintén BL-győztes Szolnoki Dózsa-Közgép vízilabdacsapatának közel 700 milliós büdzséjét nem valószínű, hogy akarná bármelyik élcsapat Európában, igaz, mindkét együttes esetében szinte elenyésző ezekhez képest a jogdíjakból befolyó összeg.
Fotó forrása: magyartudat.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS