Duna Aréna – Budapest új ékszerdoboza 2.

A Duna Arénát eredetileg a 2021-es világbajnokságra tervezték. Miután, a mexikói Guadalajara visszalépett a 2017-es vb rendezésétől, Budapest és Balatonfüred ugrott be, hogy otthont adjon a 17. FINA Világbajnokságnak. De, a komplexumot nem csak a vb-re tervezték!

A Duna Aréna, Budapest egyik leglátogatottabb fürdőjének a területén fekszik, amely évente majdnem félmillió látogatót regisztrált az elmúlt időszakban. A Dagály Strandfürdő teljes körű felújítása, az ott található partszakasz gátvédelmi kialakítása és a környező utcák infrastrukturális megújítása is az úgynevezett „Dagály-projekt” részét képezték. Az M3-as metróvonal Forgách utcai állomása és az aréna között kialakították a Dagály sétányt, amely a gyalogosforgalom számára lehetőséget biztosít a lehető leggyorsabban a komplexumba jutáshoz. A 13. kerület ezen része nem bővelkedett parkolási lehetőségekkel, így egy, a vb után is használható, aszfaltozott parkoló is megvalósult. A Dráva utca és az Árpád híd között megépült az alsó rakpart folytatásaként, kizárólag gyalogos és kerékpáros forgalom részére, a parkosított Moszkva-sétány. Végül, de nem utolsósorban, kikötőpontokat alakítottak ki, a Duna hajózhatóságának minél jobb kiaknázására. A teljes projekt végül 43,3 milliárd forintba került, melyet a kormány finanszírozott.

A komplexum kevesebb, mint két év alatt készült el és február 2-án adták át.

Ha vízilabda, akkor Magyarország. Ha esemény, akkor a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda. Páratlan hangulat, miliő és történelem hatja át az első olimpiai bajnokunk által tervezett létesítményt. Mégis, a 2017-es LEN Bajnokok Ligája hatos döntőjét, a Duna Aréna főpróbájaként Budapest új ékszerdobozába költöztették. A helyszín és a szervezők csillagos ötösre vizsgáztak, hiszen a háromnapos eseményre több mint 20ezer néző látogatott ki és végül a magyar szurkolók örülhettek igazán, mivel a Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP csapata nyerte meg a trófeát. A vízilabdások tehát „belakták” a helyszínt, ahogy az úszók is kipróbálhatták versenykörülmények között az aréna „gyors” vízét. A Budapest Open alkalmával több nemzetközi és hazai úszónk ugrott vízbe.

Az úszók szótárából származó „gyors víz” vagy „gyors medence” gyorsan megragadt, ha a Duna Aréna jelzőjeként. Ugyanis, a három méter mély medencék és a keringető-rendszer, az úszók számára kedvező áramlatokat hoznak létre, így ez számukra nagy előnyként szolgál. A britek olimpiai- és világbajnok mellspecialistája, Adam Peaty is kiemelte a medencék ezen tulajdonságát. Talán, nem véletlen a Budapesten szerzett 2 arany- és 1 ezüstérme világrekordnak számító űridőkkel.

(Kép forrása: Zaj Rendszerház)