Korábban bemutattuk, hogyan néz ki egy játékos szerződése nagy vonalakban, most pedig az aláírási bónuszról lesz szó, ami talán a legérdekesebb része egy kontraktusnak gazdasági szempontból és a fizetési sapkát figyelembe véve.
Szét kell választani azt a fizetési sapkával korlátolt major sportokban, hogy a játékos mikor és mennyit tesz zsebre, illetve hogy ez hogyan mutatkozik meg az adott csapat fizetési keretében. A franchise-ok célja általában az, hogy a játékos a kontraktus időtartamának elején kisebb összeggel terhelje a sapkát és a későbbi években többel. Ennek egyrészt az az oka, hogy évről évre nő a játékosok fizetésére költhető összeg az NFL-ben, másrészt pedig hogy sok esetben nem is töltik ki a szerződésüket a játékosok, hiszen rossz teljesítmény, sérülés vagy pályán kívüli problémák esetén ki lehet őket rúgni.
A játékosok érdeke pedig az, hogy minél előbb minél több pénzhez jussanak, illetve hogy a szerződésnek minél nagyobb része legyen garantált tartalom, a későbbi évekbe nyúlóan is – ezt már sok esetben nehezen tudják elérni az alkudozási folyamat során. Legtöbbször a csapatok úgy kompenzálják a játékosokat a későbbi évek garantált tartalmainak elmaradása miatt, hogy magas aláírási bónuszt fizetnek nekik. Az aláírási bónusz pedig tökéletes példa arra, hogy mindkét fél jól járjon.
A futballistáknak nyilvánvalóan azért előnyös, mert ezt egyből az aláíráskor kézhez kapják, ez teljes mértékben biztos jövedelem. Az viszont nagyon érdekes, hogy valójában a magas aláírási bónusz a csapatoknak is előnyös lehet. Ugyanis a fizetési sapkában ezt a tételt el lehet könyvelni maximum öt évre egyenlő részletekben, így könnyebben tudnak gazdálkodni a maximális kerettel. Természetesen van ennek hátulütője is, ugyanis ha előre elkönyvelik ezt az összeget, akkor a játékos kirúgásának esetén ezt úgynevezett halott pénzként be kell nyelniük és ez terhelni fogja a fizetési sapkájukat akkor is, ha a játékos már nem a keret tagja.
Nézzük meg egy példával, hogyan is működik tehát az aláírási bónusz. Aaron Rodgers jelenleg a legjobban fizetett játékos a ligában, az idei évben írt alá egy 4 éves hosszabbítást a Green Bay Packers csapatával (volt még két év a meglévő szerződéséből, így összesen hat évre szól már a szerződése) 134 millió dollár értékben, amiből az aláírási bónusz 57,5 millió dollár volt. Ezt az irányító megkapta egyben a szerződés aláírásakor, a fizetési sapkában viszont a Packers öt évre el tudta osztani a fenti ábra szerint.
Rodgers tehát megkapta egyben az összeget, a Packers pedig elkönyvelte azt egyenlő részletekben a következő öt évre. Ha a játékos kitölti a szerződését, akkor minden rendben, semmi probléma a csapat szempontjából. Azonban ha a csapat kirúgná a játékost például 3 év után (Rodgers esetében erre természetesen vajmi kevés esély van, de sok játékosnál ez valós kockázat), akkor a maradék két évre előre elkönyvelt összesen 23 millió dollár tovább fogja terhelni a csapat fizetési sapkáját, miközben a játékos már nem is segíti őket a sikerekhez. Ez nyilvánvalóan azért kedvezőtlen, mivel pontosan ennyivel költhet kevesebbet a franchise a játékosok fizetésére, tehát sokkal nehezebben tudja erősíteni csapatát.
Fotó: AP
Facebook
Twitter
YouTube
RSS