José Mourinho – The Sour One

Zseniális, elképesztő, különleges. Csak néhány jelző, melyet José Mourinhóra használtak vezetőedzői pályafutása kezdetén. A portugál szakember azóta díszes trófeagyűjteményt halmozott fel, ám a sajtó az utóbbi években már nem a különlegességétől, sokkal inkább a keserű nyilatkozataitól hangos. A tréner, akiért egykor játékosai tűzbe mentek, mára úgy tűnik, hogy csak mogorva árnyéka önmagának.

A vezetőedzői karrierjét a Benfica labdarúgó csapatánál megkezdő José Mourinho az FC Porto csapatánál robbantott először nagyot, amikor az UEFA kupa (az Európa Liga elődje) begyűjtése után, a második évében – többek közt a Manchester United-et is kiejtve – hatalmas meglepetésre megnyerte a Bajnokok Ligáját. Akkoriban a sajtó ódákat zengett róla, míg a játékosok a személyiségét éltették. Eredményeire az angol Premier League-ben szereplő Chelsea tulajdonosa, Roman Abramovic is felfigyelt, és 2004 nyarán leszerződtette a londoni kékek kispadjára.

Különleges évek

Mourinho bemutatkozása a szigetországi sajtónak igen hangzatosra sikerült. „Kérem ne hívjanak arrogánsnak, mert amit mondok az igaz. Európa bajnoka vagyok, ezért úgy gondolom, hogy nem csak egy vagyok a sok közül, különleges vagyok” – nyilatkozta lehengerlő magabiztossággal a tátott szájú újságíróknak. A média ezek után a portugál által használt kifejezéssel utalt rá a legtöbb cikkben (Special One), így még mielőtt a portugál tréner bármit is bizonyított volna Angliában, a Mourinho legenda már meg is született. A különleges tréner a self-marketing mellett a kiemelkedő eredményeket is szállította. A Chelsea-ben eltöltött három éve alatt kétszer is megnyerte a bajnokságot, összesen pedig 6 trófeát gyűjtött. 2007-ben egy FA-kupa és egy angol Ligakupa címmel távozott a kékektől, ahol szurkoló és játékos egyaránt szívébe zárta a klub legsikeresebb menedzserét.

Egy év pihenés után az olasz élvonalbeli Internazionale csapatát vette át, és ekkor érkezett el menedzseri karrierje talán legsikeresebb korszaka. Olaszországban az első idényében bajnokságot és olasz szuperkupát nyert, míg második szezonjában történelmet írt a klubnál. A 2009/2010-es idényben az Inter lett az első itáliai csapat, amely triplázni tudott (bajnokság, kupa, Bajnokok Ligája). Mourinho abban a szezonban kihozta a maximumot a játékosaiból, akik mindent alávetettek a portugál mester akaratának. Távozásakor játékosai elkeseredetten búcsúztatták, hatását az együttesre jól mutatta, hogy a pályán kőkemény, Zinedine Zidane fejesét is túlélő Marco Materazzi kisgyermekként zokogott.

A törés

A Real Madridhoz csatlakozva hatalmas feladattal állt szemben. Meg kellett törnie a Pep Guardiola által irányított, rekordot rekordra halmozó Barcelona egyeduralmát Spanyolországban. Második szezonjában sikerrel abszolválta a feladatot, és három éves uralma alatt a bajnoki cím mellé még begyűjtötte a spanyol szuperkupát, valamint a spanyol kupát. A galaktikusoknál eltöltött ideje azonban koránt sem volt felhőtlen. A vezetőség, a szurkolók és a klub történelme által ránehezedő nyomás láthatóan megviselte a portugál trénert, aki a tőle megszokott célfutballal érkezett Madridba, ahol a gyönyörűen megkomponált támadásokhoz szokott közönség kétkedve fogadta az új irányt.

Az addig a játékosait oroszlánként védelmező Mourinho gyakran kritizálta a csapat tagjait, míg a klub kapus legendáját, Iker Casillast a cserepadra száműzte. A csapatkapitányért az öltözőben és a nyilvánosság előtt is kiálltak társai, akik klikkeket alkotva csak egyetlen dologban értettek egyet: Mourinhónak mennie kell. A frusztráció jeleit a portugál edző sokasodó ősz hajszálai, és szélsőséges megnyilvánulásai mutatták. A 2012/2013-as idény végére pedig tarthatatlanná vált a helyzet, aminek következtében Mourinho visszatért korábbi sikerei helyszínére a Chelsea-hez.

Új remény, régi gondok

A londoni klubnál messiásként fogadták a szurkolók, amit a magabiztos szakember méltó módon hálált meg. Második szezonjában harmadszor is megnyerte az angol bajnokságot és a Ligakupát, ám a harmadik idényben ismerős gondokkal találta magát szemben. A sokat követelő Special One már nem talált olyan katonákat, akikre a végsőkig számíthatott, és a harmadik éves átok újra lecsapott. A sértődött játékosok nem játszottak érte, hitehagyott teljesítményükkel 16 mérkőzésből 9-et elveszítve csak a Premier League 16. helyén szerénykedtek. Mourinhót december közepén menesztették, ezzel pedig elérkezett karrierjében az első olyan szezon, melyet nem saját akaratából hagyott félbe.

A következő megbízatásra 2016 nyaráig kellett várnia, amikor is a diadalittas Sir Alex Ferguson éra utáni másnaposságát élő Manchester United nevezte ki vezetőedzőnek. Mourinho újult erővel vágott neki a kihívásnak, első évében pedig három trófeát is szállított. Az angol szuperkupát és Ligakupát a saját és a klub gyűjteményéből is hiányzó Európa Liga címmel egészítette ki. A második szezonjában rendre nagyot alkotó portugál azonban nem tudta folytatni lenyűgöző szériáját. A 2017/18-as idényben a legnagyobb sikere a Premier League-ben elért második hely volt, ami Anglia legsikeresebb csapatának mércéjével nem számít túl nagy dicsőségnek. Az eredmények hiányában ismét előtört Mourinho megkeseredett énje, többször is saját játékosait, a vezetőséget és a játékvezetőket kritizálta. A csapat tagjai közül Luke Shaw, Marcus Rashford, Anthony Martial, és a 105 millió euróért vásárolt Paul Pogba is kapott a nem túl kedves szavakból.

Elérkezett a rettegett harmadik szezon, mely már a nyári átigazolási időszakban rossz jeleket vetített előre. Mourinho kétségbeesetten folytatta volna a költekezést, hogy legyőzhesse riválisait, ám a vezetőség gátat szabott az igazolásoknak. Csak három játékos érkezett Fred, Diogo Dalot és Lee Grant személyében, pedig a vörös ördögök mestere mindenképpen szeretett volna még egy szélsőt és egy középhátvédet igazolni. Ha ez nem lett volna elég, Mourinho viszonya olyan szinten megromlott Pogbával, hogy a francia már a Barcelonába tartó repülőjegyeket nézegette. A világbajnok középpályás végül maradt Manchesterben, vele azonban a feszült hangulat is befészkelt az öltözőbe.

A United pocsékul kezdte az idényt, Mourinho pedig a minőségi játékosok hiányára hivatkozva több középpályást is bevetett a védelem tengelyében. A csapat a bajnokság 8. helyén áll 13 lőtt és 14 kapott góllal, és bár a vörös ördögök együttese a legutóbb 0-2-ről fordítva 3-2-re nyert a Newcastle ellen, az idei problémák kísértetiesen hasonlítanak a portugál tréner utolsó Chelsea-nél töltött öt hónapjára.

Valahol a madridi évek alatt Mourinho teljesen megváltozott, hite a játékosokban megingott, az örömittas gólörömöket pedig felváltották a visszafogottabb mozdulatok. A csapata tagjait a végletekig védő trénerből nyilvános hóhér lett, aminek következtében a „csak mi a világ ellen” elvéből egyszemélyes háborút kovácsolt. Az edző, aki üstökösként robbant be a futball világába, és az évek során a sportág legendájává vált, mára már inkább csak a puffogásáról híres, aminek szemmel láthatóan az eredményessége látja a kárát.

Fotó: thenational.ae, rte.ie, dailymail.co.uk, mirror.co.uk, SportsNet