Minden ellenük szólt, arany lett a vége

Az utóbbi években egyértelművé vált, hogy a magyar short track (rövidpályás gyorskorcsolya) fényes jövő előtt áll. Rendelkezésre álltak a tehetségek, a szakmai stáb és a támogatás is. Sorra jöttek a jó eredmények, már-már meglepetésnek számított, amikor egy versenyen nem állt magyar versenyző a dobogón.  Ahogy a 2018-as phjongcshangi téli olimpia közeledett, egyre többen mertek arra gondolni, hogy versenyzőink érmet, érmeket szerezhetnek.

A magyar csapat történelmi sikert ért el azzal, hogy tíz kvótát szerzett gyorskorcsolyában, így öt női és öt férfi versenyzőnkért is szoríthattunk az ötkarikás játékokon. A kvalifikációra a négy állomásos világkupa-sorozat adott lehetőséget. A 2017-ben világbajnoki bronzérmes férfi váltónknak nem úgy sikerültek a versenyek, ahogyan azt előzetesen várták. Ahhoz, hogy kijuthassanak, azért kellett szurkolniuk az utolsó állomáson, hogy Kazahsztán ne legyen dobogós az A-döntőben. Végül a kazahok csak ötödikek lettek, így megmenekült a magyar váltó.

Zhang Jing (Lina), a válogatott főedzője sokat dolgozott, hogy ilyen sikeres legyen a short track Magyarországon. Elmondása szerint nem csak neki kellett alkalmazkodnia az európai körülményekhez, hanem a szakmai stábnak és a sportolóknak is hozzá. Azt is hozzátette, hogy megvan a kölcsönös tisztelet, ami nagyon fontos, és ezáltal folyamatosan támogatni tudják egymást. Az olimpiára nagyszerűen sikerült a felkészülés, Lina szerint fizikálisan és mentálisan is felkészültek versenyzői az olimpiai kihívásokra.

Február 13-án tartották a váltók selejtezőjét, ahol a második futamban, Dél-Korea mögött magabiztosan jutottunk a döntőbe. Ami nagyon nehéz a váltóknak egy olimpián, az az, hogy nem egy napon rendezik az elődöntőt és a döntőt, ahogyan azt más versenyeken megszokhatták. A döntőt február 22-ére írták ki, addig pedig lezajlott az összes egyéni szám. Amit önbizalomban összeszedtek a magyarok a váltó elődöntőben, azt szépen lassan kezdték elveszíteni. Nem jöttek azok az eredmények, amiket jósoltak. Persze így se panaszkodhattak a szurkolók, mert pontszerző helyeket értek el, de a versenyzők frusztráltak voltak. Hol kizárás sújtotta őket, hol balszerencse, hol technikai probléma. Talán a legmélyebb pont éppen a váltó döntő előtt érkezett, amikor Liu Shaolin Sándor nem jutott A-döntőbe 500 méteren, ahol az egyik legnagyobb esélyesként tartották számon. Lina edző segítségével azonban „talpra állt”, megnyerte a B-döntőt, és készen állt, hogy vezére legyen a váltónak.

A férfi 5000 méteres váltó döntő mezőnye: Dél-Korea, Kína, Kanada és Magyarország. Az első kanyar után élre álltak a magyarok, de hamar a harmadik helyre kerültek. A táv felénél a legnagyobb esélyesnek számító, hazai jégen korcsolyázó Dél-koreaiak egyik versenyzője váltás előtt elcsúszott, így hármas verseny maradt. Befutóemberünk, Liu Shaolin Sándor a második helyről kezdte az utolsó két és fél kört, de néhány méter múlva élre állt, amit már nem engedett át. Ami egyéniben nem sikerült, azt a váltó megtette. A befutót követően azonban még 3 feszült percet várni kellett, hogy hivatalossá váljon az eredmény. Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Knoch Viktor és Burján Csaba új olimpiai csúccsal megnyerte a számot. Ezzel ők lettek Magyarország első téli olimpiai aranyérmesei.

„Shaolin utolsó két köre fantasztikus volt. Amit elterveztünk, az be is jött. Hosszú volt az idő az első naptól az utolsóig. Hihetetlen, amit elértünk. Az elmúlt években napi 12-14 órákat dolgoztunk, hogy itt lehessünk. Ha jó gyorskorcsolyázókat akarsz nevelni, az nagyon kemény munka. Nekünk négy jó gyorskorcsolyázónk volt, akiket tökéletes fizikai és mentális állapotban kellett tartani akkor is, amikor veszítettek.” – értékelt Lina a döntő után.

A jó csapat ismérve, hogy az egyéni tényezőket háttérbe tudják szorítani az együttesért. Minden ellenük szólt, mégis olimpiai bajnokok lettek.

Fotók: TheStraitsTimes, dailynewshungary, olympic, MTI, Vladimir Pesnya/Sputnik