Az országgyűlés 2016. november 8-án elfogadta az utánpótlás nevelés és a sportirányítás rendszerének részleges újragondolását és kormányhatározatot hozott a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról. Ez a pályázat a pályakerékpár, atlétika, tenisz, valamint az újonnan bevezetett olimpiai sportágak infrastrukturális adottságainak fejlesztésére jött létre.
A fejlesztési program keretein belül javaslatot tettek egy fővárosi atlétikai központ megépítésére, mely egy központi stadionból (Budapesti Atlétikai Stadion), valamint egy fedett csarnokból és szabadtéri edzőpályákból áll. Az atlétika az első újkori olimpiától kezdve mindig meghatározó sportág volt nemzetközi és hazai környezetben is. Sajnos jelenleg nincs Magyarországon olyan szabadtéri vagy fedett sportlétesítmény, amely alkalmas lehet Európa- vagy világbajnokság megrendezésére. 1998-ban volt utoljára lehetőségünk – az azóta már lebontott Népstadionban – szabadtéri Eb-t rendezni. Azt pedig nagyon fontos megemlíteni, hogy az atlétika világbajnokság – az labdarúgó vb után – az egyik legnagyobb látogatottságot hozó esemény a világon, mind versenyzői, mind szurkolói létszámot tekintve.
A Magyar Atlétikai Szövetség jelenleg 10 létesítményt használ versenyrendszerében, de egyik sem tudna kiszolgálni egy komolyabb versenyt. Egy új, modern stadion azért is lenne nagyon hasznos, mert a szövetség kiemelten foglalkozik az utóbbi időkben az utánpótlás neveléssel nemzetközi szintű versenyeztetésükkel. Valamint elindítottak egy „Kölyök Atlétikai Programot”, amelyben a gyerekek játékosan, élményközpontú edzések keretein belül fejlesztik a koordinációs- és összpontosító képességüket iskolai és egyesületi szinten egyaránt. A későbbi utánpótlás versenyrendszer megteremtéséhez
A tervpályázatot a Napur Architect Építészeti Iroda Kft. nyerte és mivel a Bírálóbizottság úgy határozott, hogy csak az első helyezett pályázót lehet felkérni a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásra, így az ő tervük alapján fog megépülni a stadion. A legnagyobb kihívást az jelentette számukra – és a többi pályázó számára -, hogy a 15 000 férőhelyes alapállapotot és az 55 000 ülőhelyes, bővített állapotot is megfelelően kialakítsák. Amelyik szempont végül a győztesek pályázatát emelte ki a többi közül, az a világversenyek utáni visszaépítés gazdaságossága és költséghatékonysága volt. Ezt csak a Napur tudta reális költségek közé szorítani. (folytatjuk)
(Kép forrása: Agriasport Eger sportéletéről)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS